Ž 9, 1-20 |   |
Žalmy
9. Kapitola
Biblia - Sväté písmo
(KAR - Maďarský - Karoli)
1 Az éneklõmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.
2 Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
3 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
4 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;
5 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélõ- székben ültél, mint igaz bíró.
6 Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
7 Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
8 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az õ székét.
9 És õ megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
10 És lesz az Úr nyomorultak kõvára, kõvár a szükség idején.
11 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
12 Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit.
13 Mert számon kéri a [kiontott] vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
14 Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
15 Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
16 Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
17 Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
18 Seolba jutnak a gonoszok, [oda] minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl.
19 Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
20 Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted! [ (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy halandók õk! Szela. ]
2 Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
3 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
4 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;
5 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélõ- székben ültél, mint igaz bíró.
6 Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
7 Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
8 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az õ székét.
9 És õ megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
10 És lesz az Úr nyomorultak kõvára, kõvár a szükség idején.
11 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
12 Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit.
13 Mert számon kéri a [kiontott] vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
14 Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
15 Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
16 Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
17 Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
18 Seolba jutnak a gonoszok, [oda] minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl.
19 Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
20 Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted! [ (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy halandók õk! Szela. ]
Ž 9, 1-20 | |