Ž 105, 1-45 |   |
Žalmy
105. Kapitola
Biblia - Sväté písmo
(KAR - Maďarský - Karoli)
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
3 Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
5 Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
6 Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
7 Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.
8 Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
13 És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
17 Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
20 Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
21 Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
26 Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
30 Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
32 Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
33 És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
39 Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
41 Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
43 Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
3 Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
5 Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
6 Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
7 Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.
8 Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
13 És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
17 Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
20 Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
21 Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
26 Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
30 Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
32 Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
33 És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
39 Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
41 Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
43 Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!
Ž 105, 1-45 | |