Ž 115, 1-18

          

Žalmy

115. Kapitola

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

1  Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsõséget, a te kegyelmedért és hívségedért!

2  Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az õ Istenök?

3  Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.

4  Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.

5  Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;

6  Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;

7  Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az õ torkukkal.

8  Hasonlók legyenek azokhoz készítõik, [és] mindazok, a kik bíznak bennök!

9  Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa õ.

10  Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa õ.

11  A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa õ.

12  Az Úr megemlékezik mi rólunk [és] megáld [minket]; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.

13  Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.

14  Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.

15  Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.

16  Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.

17  Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.

18  De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!

   Ž 115, 1-18