Ž 30, 1-12

          

Žalmy

30. Kapitola

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

1  Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.

2  Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

3  Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!

4  Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.

5  Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsõítsétek szent emlékezetét.

6  Mert csak pillanatig [tart] haragja, [de] élethossziglan jóakarata; este bánat száll be [hozzánk], reggelre öröm.

7  Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

8  Uram, jókedvedbõl erõsséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.

9  Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!

10  Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

11  Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!

12  Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. [ (Psalms 30:13) Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felõled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsõítlek téged. ]

   Ž 30, 1-12