Ž 16, 1-11

          

Žalmy

16. Kapitola

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

1  Dávid miktámja.

2  Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

3  A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörûségem.

4  Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más [isten után] sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.

5  Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.

6  Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.

7  Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.

8  Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felõl van, meg nem rendülök.

9  Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.

10  Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

11  Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörûségek vannak örökké.

   Ž 16, 1-11