Prís 20, 1-30 |   |
Príslovia
20. Kapitola
Biblia - Sväté písmo
(KAR - Maďarský - Karoli)
1 A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
7 A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!
8 A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.
11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.
18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?
25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.
29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.
30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
7 A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!
8 A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.
11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.
18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?
25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.
29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.
30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.
Prís 20, 1-30 | |